Életmódváltással megállíthatók vagy akár vissza is fordíthatók a rosszirányú egészségügyi folyamatok? Lehet-e csupán lélektani módszerekkel és helyes életmóddal megelőzni vagy gyógyítani a betegségeket? Mindezek tények vagy csupán illúziók?

A civilizációs betegségek nagy valószínűséggel mind kezelhetőek vagy legalábbis pozitívan befolyásolhatóak életmód terápiával – mondja dr.Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász. Közismert, hogy a túlzott kalória-bevitel elhízáshoz vezet, és hogy az elhízás is betegségnek számít. A köztudatban tehát meghonosodott már, hogy bizonyos életviteli sajátosságok konkrét kórképekhez vezetnek és értelemszerű, hogy ezen betegségek gyógyítása is életmódváltással lehet a leghatásosabb.
A különböző genetikai adottságok természetesen nagy szerepet játszanak abban, hogy a hasonlóan egészségtelen életmódot folytató emberek közül nem mindenkinek lesz mondjuk infarktusa. A genetikának azonban bizonyítottan kisebb szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában, mint a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a rossz stressz-kezelésnek. Az öröklött genetikai háttér  leginkább úgy játszik szerepet, hogy az egyik embernél a helytelen életmód magas vérnyomáshoz, a másiknál pedig mondjuk cukorbetegséghez vezet, mert másutt van a gyenge láncszem a genetikai felépítésében. A genetikai vizsgálat meg tudja állapítani, milyen betegségekre van nagyobb hajlamunk, de ezek kifejlődésének esélyét nagyban csökkenteni lehet a megfelelő életmóddal.

A genetika csak hajlamosít
Az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek összefüggése a helytelen életmóddal senki számára nem újdonság, és bizonyos mértékben a daganatos megbetegedések is ide sorolhatók. Léteznek természetesen olyan genetikai állások, amikor szinte biztosra vehető, hogy egész fiatal korban ki fog alakulni a daganatos betegség, és semmit nem lehet tenni ellene. A mellrákok között van például ilyen, de ezek ritka és speciális genetikai együttállások, a többi esetben viszont az életmód is nagyban beleszól a betegség kialakulásába.
Az életmód ilyenkor olyan módon avatkozik közbe, hogy a gének ki- és bekapcsolhatók, azaz nem biztos, hogy egy bennünk lévő gén működésbe fog lépni az életünk folyamán. Tőlünk, az életmódunktól függ, hogy bekapcsolunk-e egy ártó hatású gént vagy sem. A daganatos megbetegedéseknek a legtöbb esetben van pszichés aspektusa, nagyban függnek a táplálkozástól és ma már az is bizonyított, hogy a mozgás is komolyan befolyásolni tudja kialakulásukat: a mellrák kockázatát akár negyven százalékkal lehet csökkenteni heti háromszor egy óra testmozgással.
Ha pontosan ismerjük a genetikai betegséghajlamainkat, és mondjuk tudjuk, hogy szív-érrendszeri betegségre van rizikónk, akkor a zsiradékbevitelt még drasztikusabban kell csökkenteni, beleértve a jó zsírokat is – teszi hozzá dr.Kuklis Eszter. – Magas vérnyomásnál a só-bevitelre kell odafigyelni, ha pedig valaki májbetegségre hajlamos, annak az alkoholból kell visszavenni.  Másként kell odafigyelni egy bélrendszeri daganatra való hajlamra, mint egy szívinfarktus rizikóra.

A koszorúér elmeszesedése is visszafordítható
Ami a testmozgást illeti, az aerob mozgások (futás, biciklizés, úszás) és a nyújtó-lazító mozdulatok (jóga, tai-chi) a leghatékonyabbak a stresszre és a test és lélek összehangolására. Dean Ornish nevű amerikai orvos harminc éve vizsgálja a jóga hatását ugyanolyan részletes és szigorúan kidolgozott módszertannal, mint a gyógyszerkísérletek esetében, és bebizonyította: mindenféle gyógyszeres terápia nélkül, csupán az életmód speciális megváltoztatásával infarktuson átesett  szívkoszorúér betegeknek nemhogy nem romlik tovább az állapota, de a koszorúér meszesedés orvosilag bizonyítottan akár vissza is fordul, azaz lejön a mészlerakódás a koszorúerekről. Az Ornish-programot az Egyesült Államokban a biztosító által finanszírozott programként vezetik be, Dr. Ornish pedig a Fehér Ház egészségügyi tanácsadója. A program majdnem vegetáriánus, zsír- és cukorszegény diétából, jógából és relaxációból áll.
Az egészséges táplálkozásban a szénhidrát bevitelnek kell a legmagasabb arányban lenni, de nagyon nem mindegy, hogy az milyen. A szénhidrát szót hallva ugyanis a többség a fehér cukorra és a fehér kenyérre gondol, de ezek nem minőségi szénhidrátok, mert az csak a teljes kiőrlésű lisztben és a rostban gazdag zöldségekben és gyümölcsökben van.
A lelki életmódváltásban megint csak nem mindegy, konkrétan milyen betegségről beszélünk. Tudni lehet például, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések, az infarktus és magas vérnyomás az úgynevezett A típusú személyiségekben alakul ki könnyebben. A folyton rohanó, vezető-menedzser típusú ember, aki könnyen dühbe gurul és a negatív érzelmeit gond nélkül ki tudja fejezni, de a pozitív érzések átélése, megfogalmazása és kimondása problémát jelent. A daganatos betegségekre viszont a C típusú személyiségek hajlamosak: ők az önfeláldozó mártírok, akiknek a negatív érzelmek szavakba öntése, illetve az önérvényesítés az, amely megoldást jelenthet egy eredményes stressz-kezelésben. Mindkét típus elfojtja az érzelmeit, de másokat és máshogyan.
Az Ornish-programot szeretnénk Magyarországon is meghonosítani, októberben indítjuk az első csoportot – mondja dr.Kuklis Eszter. – Orvosilag részletesen eddig csak a koszorúér megbetegedéseket vizsgálták, de a vizsgálatok közben az is kiderült, hogy például a prosztatarákot is vissza lehet vele fordítani, és nagyon valószínű, hogy a mellrák is pozitív irányban befolyásolható vele.

Legyen örömforrás az életmódváltás!
Ha betegek leszünk, még mindig hajlamosak vagyunk inkább külső okot gyanítani, semmint megkeressük, mi mit tettünk azért, hogy a kórkép kialakuljon. Most például mindenki haragszik a parlagfűre, pedig a hiba valójában bennünk van, nem egy ártatlan növényben. Olyan mennyiségű vegyi anyagot tömünk magunkba és szedünk fel a környezetünkből, ezért nem véletlen: miközben húsz évvel ezelőtt még a parlagfű-allergia kifejezést sem ismertük, mára annyira megbolondítottuk az immunrendszerünket, hogy az allergia népbetegség lett. S még mielőtt bárki rajta kívülálló oknak gondolná a környezeti ártalmakat, érdemes inkább úgy gondolni rá: ez is az életmódunkhoz tartozik és rajtunk múlik, milyen környezetet alakítunk ki magunk körül.
Persze, látszólag sokkal könnyebb bevenni egy tablettát, mint elkezdeni mozogni,  lemondani bizonyos ételekről és rendszeresen relaxálni ahelyett, hogy a tévét bámuljuk. Sokan azt hiszik, az egészséges élet a lemondással és az aszketizmussal egyenlő, pedig az életmódváltás is lehet örömforrás. Amikor testmozgást választunk, nem csak azt kell nézni, melyik tesz a legjobbat. Olyat kell választani, amit a legnagyobb örömmel tudunk végezni. Sajnos, a mai testnevelés órákon még mindig Cooper-tesztet futtatnak a diákokkal: időt mérnek, teljesíteniük kell, erre kapnak osztályzatot. Pedig a mozgás valódi élvezetet tud adni, ha megtanuljuk, hogyan kell csinálni, és melyik az a formája, ami számunkra örömet okoz. Az ételnek is szépnek, gusztusosnak és ízletesnek kell lennie, de a valódi ízt nem az ízfokozók, mesterséges színezékek és állagjavítók adják.

Könyvajánló: ÉLETMÓDKÖNYV

ÉLETMÓDKÖNYV – Egészséges szeretnék lenni!

ÉLETMÓDKÖNYV – Egészséges szeretnék lenni!

Doktornő, az eper savasít vagy lúgosít?

/Ugrás a részles leíráshoz/ 

Ezt a kérdést nem egy betegem tette fel a személyes konzultáció során, hanem egy hivatali ügyintézés alkalmával a tisztviselő, amikor kiderült, hogy mivel foglalkozom. Többek között az ilyen és hasonló esetek indítottak arra, hogy könyvet írjak az életmódunkat érintő legfontosabb kérdésekről.

Az előadásaim kapcsán is rendszeresen tapasztalom a hallgatóság nagyfokú érdeklődését, ugyanakkor elveszettségét az információk erdejében. Elvégezve az orvosi egyetemet, nagyon hamar észrevettem, hogy égető szükség van a holisztikus, más szóval az egész embert figyelembe vevő szemléletű, az életmódra irányuló ismeretterjesztésre, tanácsadásra. Ezért tovább képeztem magam életmód-tanácsadónak és terapeutának.

Húsz éves terapeutagyakorlatom során számtalan esetben láthattam, hogy az életmód megváltoztatásával a civilizációs krónikus betegségek megelőzhetők, vagy megjelenésük jócskán eltolható, illetve a már kialakult kórképek is gyógyíthatók.
Sok példát hozhatnék, de legszívesebben egy olyan fiatalember esetéről számolnék be, aki messzemenően hajlandó volt felvállalni a felelősséget az egészségéért. A 35 éves, munkahelyén nagy terhelésnek és időnyomásnak kitett férfi, − mivel nem fordított figyelmet sem a táplálkozására, sem a testmozgásra − az utóbbi években szép kis pocakot eresztett. Egyre gyakoribb fejfájásai kergették orvoshoz, ahol kiderült, hogy magas lett a vérnyomása és a koleszterinszintje, és szembesült vele, hogy élete végéig gyógyszerek szedésére kényszerül.
Mivel ebbe nem akart belenyugodni, felkeresett valamilyen természetesebb megoldás reményében. Kemény étrendi változtatásokat javasoltam, megbeszéltük, hogy milyen mozgásformát fog a továbbiakban rendszeresen gyakorolni, és rábeszéltem, hogy sajátítson el egy neki megfelelő relaxációs technikát. Mindezekhez szigorúan tartotta magát, és az eredmény nem maradt el. Három hónap múlva már két számmal szűkebb nadrágban jelent meg, és a leletei szerint a vérnyomása és a koleszterinszintje is normalizálódott. Ennek már több éve, és a mai napig nem szed gyógyszert, viszont fizikailag és lelkileg is jó állapotnak örvend, és a munkáját is könnyebben látja el.

Azoknak, akik nem tudnak ilyen módon változtatni helytelen életmódjukon, és erőt venni az addigi rossz szokásaikon, azt szoktam mondani, hogy aki megbotlik és megsérül, azt be lehet kötözni, de aki állandóan botladozik, és sebre sebet gyűjt, azon én sem tudok segíteni. Tudom, hogy az előadásaim során az élőszó közvetlenebb, mégis azt remélem, hogy ez a könyv szélesebb rétegekhez is eljutva, sok embernek adhat ismereteket és kellő motivációt az egészséges életmód
kialakításához.

Jó egészséget kívánok szeretettel!

Dr. Kuklis Eszter

A könyvről részleteket, elérhetőséget, tartalomjegyzéket itt talál