Táplálkozás: Mit? Mennyit? Miért?

Talán még emlékszik rá a kedves Olvasó, hogy nemrégiben ment egy sorozat a TV-ben MMM címmel. A rövidítés a mi, mennyi, miért szóhármast takarta, innen vettem az ötletet, picit átalakítva: Mit? Mennyit? Miért? — a táplálkozásban. Három fontos kérdés, amiről ugyan egyre több szó esik, de úgy gondolom, hogy Magyarország lakosságának ijesztően rossz egészségi állapota miatt minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy beszéljünk róla.
Ma már tapasztalati és tudományos úton is bebizonyosodott, hogy a helytelen táplálkozás súlyos, sőt akár életveszélyes egészségkárosodáshoz vezethet. De hát mit csinálunk olyan rosszul, hogy attól meg is betegedhetünk? Soroljam? Nyugodtan húzzák alá azt amiben magukra ismernek!
Túlzott a kalória- és zsiradékbevitel, túl sok fehérjét- (főként állati eredetűt) és szénhidrátot fogyasztunk, és sokszor nem a szervezetünk számára jó minőségű tápanyagokat választunk. Túlsózzuk az ételeinket  és túlságosan megterheljük a szervezetünket méreganyagokkal. És ez csak az egyik oldal. Mert ezzel szemben rendkívül alacsony az élő, friss táplálék aránya az étkezéseink során, elképesztően alacsony a rost-, a vitamin- és a hasznosítható ásványianyag-bevitel. Ráadásul még folyadékból sem mindenki fogyaszt eleget, a minőségről már nem is beszélve.
Nos, talált, süllyedt?! No azért elsüllyedni nem kell, de egy pici szégyenérzet nem árt, jól támogatja a változtatásra való készséget.

Mi lenne a helyes megoldás, hogyan kellene jól csinálni?
Fogyasszunk minél több élő tápanyagot, vitamint és ásványokat tartalmazó, rostdús, lúgosító, friss, manipulálatlan élelmiszert. Jogos a kérdés: jó, de mit is jelent ez konkrétan, vagyis mit együnk és milyen mennyiségben?

Erre ad választ a táplálkozási piramis.
Étkezésünk alapját, azaz 35%-át a gabonaféléknek kell kitennie, mégpedig a teljes, héjat is tartalmazó  magvaknak illetve a teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó pékáruknak, tésztaféléknek. A hántolt gabonamagról szándékosan le van véve az a „kabát”, aminek a zsebei pedig ki voltak tömve rosttal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Mi meg esszük a pucér kalóriát, micsoda pazarlás!
A piramis következő sávján osztoznak a zöldségek és a gyümölcsök, előbbiek aránya kicsivel magasabb kell legyen: ez 18% illetve 13%-ot jelent. Igyekezni kell lehetőleg minél több frisset fogyasztani ezekből az ételekből, hogy ily módon megfelelő mennyiségű enzimhez és vitaminhoz juthassunk. Lehetőség szerint igyekezzünk az idénynek megfelelő hazai termékeket választani.
A következő 12%-nyi piramiskockán osztoznak a húsok – ami legjobb, ha hal vagy szárnyas –, valamint a tojás, a hüvelyesek és az olajos magvak.
Mellettük ugyanilyen 12%-os arányban fogyaszthatunk tejet és tejtermékeket. Sajnos a feldolgozóipar által előállított tej emberi táplálkozásra már kevéssé alkalmas. Érdemesebb inkább a savanyított tejtermékeket (joghurt, kefir) előnyben részesíteni, és a zsírosabbakat kerülni. Próbálják ki bátran a juh- és kecsketej termékeket is.
A piramis csúcsán mindössze 10% mennyiségben vannak a zsiradékok és az édességek. Zsiradékként csak hidegen sajtolt növényi olajakat használjunk, és mi se hevítsük őket túl, vagyis lehetőleg kerüljük a rántott ételeket és a bő olajban sütést. Az állati eredetű zsiradékok és a hevített növényi olajok ugyanis nem vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaznak olyan zsírsavakat, amelyek a szervezet számára fontosak és jól hasznosíthatóak. Tartalmaznak viszont sok olyat, ami nemcsak haszontalan, de káros is lehet. Az édességekből valóban csak kis mennyiséget szabad fogyasztani, és az is lehetőleg mézet vagy fruktózt tartalmazzon és csak kisebb arányban glukózt. A fehér cukrot teljesen kerüljük el, mert nagyon savasítja a szervezetet, pusztítja a normál bélflórát, viszont táplálja a gombákat.
Remélem tudtam néhány „jól emészthető” tanáccsal szolgálni azok számára, akik tudatosan szeretnék a táplálkozásukat úgy alakítani, hogy minél tovább egészséges életet élhessenek.