Vitaminok és ásványi anyagok

Vitaminoknak nevezzük az olyan szerves vegyületeket, amelyekre az emberi szervezetnek feltétlenül szüksége van a különböző biokémiai folyamatok szabályozásához. Ilyen folyamat például a táplálék energiájának felszabadítása, a hormonális tevékenység szabályozása, a testi fejlődés és a regenerálódás lépései.
A vitaminok többsége egyáltalán nem képződik a szervezetben, ezért azokat a táplálékkal kell felvennünk. Nem mindegy azonban, hogy milyen mennyiségben.
A vitaminoknak ugyanis két nagy csoportja van: a vízben oldódók (B1, B2, B3, B5, B6, B12, Biotin, C, Folsav) és a zsírban oldódók (A, D, E, K). Előbbiek könnyen távoznak a szervezetünkből, ezért naponta pótolnunk kell őket, utóbbiak viszont felhalmozódhatnak, és így olykor túladagolási tüneteket is okozhatnak.
Az ásványi anyagok táplálékunk szervetlen alkotói. Ezeket is két csoportba soroljuk a napi szükségletünk szerint. Ha ez a szükséglet több mint 100 milligramm ásványi anyagoknak, ha kevesebb nyomelemeknek nevezzük őket. Mennyiségtől függetlenül mindegyikre (18 féle) egyformán szükségünk van az életfolyamatok fenntartásához. Nem csak az egyes alkotóelemek mennyisége meghatározó, azaz, hogy van-e belőlük elegendő a szervezetben, hanem az egymáshoz viszonyított arányuk is, mivel a vitaminok és ásványi anyagok rendszerben fejtik ki hatásukat.
A vitaminok és ásványi anyagok legfőbb forrása a táplálék. Az első lépés tehát egészségünk megőrzése, a betegségek elkerülése, testi és szellemi erőnlétünk megtartása érdekében a változatos, kiegyensúlyozott étrend. Sajnos azonban a mezőgazdaság nagyfokú torzulása, a „korszerű” élelmiszeripari feldolgozás és a különböző konyhatechnikák jócskán lecsökkentik az élelmiszerek ún. mikrotápanyag tartalmát. Másrészről viszont bizonyos  normális élettani változások (pl. terhesség, szoptatás), de sokszor a mindennapi élet stresszhatásai és a szennyezett környezet ártalmai is megnövelik szervezetünk vitamin és ásványi anyag szükségletét. Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is napi4 kgzöldséget kéne ahhoz elfogyasztanunk, hogy hozzájussunk a kellő mennyiségű mikrotápanyaghoz. Ez még nyáron is kivitelezhetetlennek tűnik, nemhogy a téli hónapokban. Ezeket a létfontosságú anyagokat ilyenkor más forrásokból kell pótolnunk. Erre fejlesztették ki az étrendkiegészítőket. Ezek azonban nem ellensúlyozzák a hiányos táplálkozást, csak hozzájárulnak a kiegyensúlyozott étrendhez.
Az utóbbi évek kutatásai világítottak rá, hogy bizonyos vitaminok és ásványi anyagok antioxidáns hatással is rendelkeznek, vagyis közömbösítik a szabad gyököket a szervezetben. A szabad gyökök olyan nagy reakcióképességgel rendelkező, agresszív anyagok, amelyek káros környezeti hatások, fertőzések, bizonyos gyógyszerek és más tényezők révén keletkeznek a szervezetben. Ha túlsúlyba kerülnek, megtámadják a sejteket, a szöveteket, és kárt okoznak bennük. Kiderült, hogy a C és E vitamin, a béta-karotin (az A vitamin előanyaga), valamint a cink és a szelén védenek a szabadgyökök okozta károsodások ellen.
Ajánlatos tehát mindenképpen valamilyen nem szintetikus, hanem természetes alapú komplex pótlókészítményt választani, ami az összetevőket  megfelelő mennyiségben tartalmazza. Ma már szerencsére elég széles a választék ezen a területen. Szedhetünk vitaminokat és ásványi anyagokat kapszulák és tabletták formájában, ihatunk koncentrált zöldség- illetve gyümölcsporból készült italokat, de aki szeretne biztosra menni a felszívódást illetően az használhat spray formulát is, amivel közvetlenül a szájnyálkahártyáról juttathatja a tápanyagokat a vérbe. A legjobb azonban, ha táplálkozási tanácsadóra vagy orvosra bízzuk a megfelelő készítmény és adagolás kiválasztását.