A félelem önmegvalósító lehet, amennyiben elfojtja az immunrendszert, és valószínűbbé teszi, hogy valaki megkapja azt a betegséget, amelytől legjobban fél.
Ma már tudjuk, hogy a fizikai tényezőkön túl, az érzelmi állapotunk jelentős mértékben hatást gyakorol a betegségekkel szembeni ellenállásunkra, vagyis az immunitásunkra is.
Lehetséges, hogy jobb volna, ha erőinket nem csak arra összpontosítanánk, hogy a nyomorúságunkat orvosoljuk, hanem sokkal inkább arra, hogy magunkat és ezáltal másokat is egy jobb, pozitívabb életérzés felé tereljük. Az egészségügyben is sajnálatos tendencia, hogy miközben a betegségekre fókuszálunk kevesebb a figyelem az emberek lelkiállapotának a javítására. Nem csak annak érdekében, hogy jobban, hanem hogy jól legyenek, és hogy pozitív legyen a hozzáállásuk.
Mi is az a boldogság? Valamiféle általános képe mindannyiunknak van róla. Az biztos, hogy nem csak vidámságból és élvezetekből áll, még akkor sem, ha az sok pozitív érzést foglal magába. Ezek mind a hedonista életfelfogás részei. De van a boldogságnak egy másik dimenziója is, amikor megérezzük, hogy van valami mélyebb célunk az életben, hogy a létünknek van értelme és örülhetünk az életünknek; és ez azt sugallja a számunkra: törekedjünk arra, hogy emberileg fejlődjünk és kibontakozzunk, elfogadjuk önmagunkat, úrrá tudjunk lenni a minket körülvevő környezeti hatásokon, és tudatosan kormányozzuk az életünket.
Ezek a gondolatok részei a keresztény vallásfilozófiának, de éppúgy kapcsolódnak például a japán ikigai fogalmához is. Arról szólnak, hogy az életünknek célja van, hogy van miért felkelnünk reggelente, van értelme annak, hogy a világon vagyunk. Ez legtöbbször együtt jár egy hovatartozás érzéssel, hogy valami nálunk nagyobb rendnek a részei vagyunk és a szolgálatában állunk.
A boldogság elérése nem egyéni, hanem nagyon is kollektív cél, valami, amihez egymást is hozzá kell segítenünk. A boldogság egy mélyebb szinten tehát azt is jelenti, hogy érdemes élni és hogy örömünket leljük az életben. Ezt a hozzáállást kell erősítenünk magunkban.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a magányosan és elszigetelten élők 3-10-szer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg és halnak meg korábban, összehasonlítva azokkal, akikben erős a szeretet és a közösségi érzés.
Épp ezért bölcs dolog több időt tölteni a velünk élő családtagokkal és barátokkal, valamint videó vagy egyszerű audio technológiák, például a Skype vagy a telefon használatával tartani a kapcsolatot szeretteinkkel.
Az utóbbi években készült tanulmányok egyértelműen rámutatnak, hogy a stressz elnyomja az immunrendszerünket. Emiatt minél nagyobb stresszt élünk meg, annál valószínűbb, hogy megfertőződünk és betegek leszünk.
Pl. egy kísérlet során kiderült, hogy a meghűlést okozó vírusokkal fertőződöttek esetében, azoknál, akiknek pozitív érzelmeik voltak, például boldogság, elégedettség, ellazultság, majdnem háromszor ritkábban alakultak ki a megfázás tünetei.
Más szavakkal: a boldogság és békésség érzése erősíti az immunrendszert. Ezzel szemben a depresszió elnyomja az immunrendszer működését.
No FOMO! A FOMO egy mozaikszó, a Fear of Missing Out rövidítése, amely az attól való folyamatos félelemre utal, hogy kimaradunk valamiből. Ha most otthon maradunk, akkor egy dologból valóban kimaradhatunk – és ez a fertőzés J. De ezt a döntésünket se a félelem motiválja, hanem inkább a felelősségtudat.
A haláltól való félelmünket fel kellene, hogy váltsa az élet igenlése, az életöröm.
Nézzük meg, hogy az életmód gyógyászat mit ajánl annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat, és nem csak ami a testünk állapotát illeti.
- Számos tanulmány világosan kimutatta, hogy az egészséges, növényi alapú étrend javítja az immunfunkciókat. A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, hüvelyesekben és magvakban több ezer olyan anyag található, amelyek védenek a fertőzésektől.
Az étel, amit megeszünk, kihat a hangulatvilágunkra is.
Ez a bélrendszerünkben található baktériumflórával áll összefüggésben. Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a helyes táplálkozásra, mert ez nemcsak az egészségünkre van nagy befolyással, hanem kihat az agyműködésünkre is. Táplálkozzunk helyesen, és jobban fogjuk érezni magunkat. NEM harmincév múlva, hanem mindjárt holnap!
- A mértékletes,
egyenletes és rendszeres testmozgás számos pozitív szervezeti-élettani
változással jár:
- A rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát
- A testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő, melyek edzett személyek esetében jobb immunállapotként regisztrálhatók
- A testedzés a negatív stressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás, depresszió) képes csökkenteni.
A túlzásba vitt vagy rendszertelen erőteljes testgyakorlás viszont felerősíti az immundiszfunkciót és ezáltal növeli a betegségre való fogékonyságot.
A mozgásnál szinte nincs hatékonyabb antidepresszáns! Már napi 30 percnyi mozgás (legalább egy intenzív séta) is elegendő ahhoz, hogy növekedjék bennünk az életerő, csökkenjen a fáradtságérzetünk és jobb kedvre derüljünk.
- Pihenjünk (aludjunk) eleget, hogy a legjobb formánkat tudjuk nyújtani!
További természetes életerő-fejlesztőink, immunerősítőink:
- Életderű: mosoly, nevetés, humor és optimizmus
- Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés stb.)
- A kapcsolat és a kötődés verbális (néhány jó szó) és nonverbális kifejezései (egy mosoly, egy szál virág)
- Segítés, együttérzés, mások támogatása, gondozása
- A megbocsátás, a hála és az önzetlenség
Közös jellemzőik, hogy a szervezetben egyensúlyhoz vezető, kedvező folyamatokat indítanak el és tartanak fenn:
- Az immunrendszer stimulálása, működésének javítása
- Örömhormon-termelés
- Vegetatív idegrendszeri és
- Szervi működési egyensúly kiváltása
Nézzünk meg néhány immunerősítő módszert kicsit alaposabban is.
Egy az American Journal of Epidemiology című lapban megjelent tanulmányhoz a kutatók 70 ezer olyan nő adatait elemezték, akik részt vettek egy hosszú távú, a nők egészségét vizsgáló kutatásban, melynek során kétévente vizsgálták egészségi állapotukat.
A kutatók a résztvevők optimizmusának mértékét és olyan egyéb tényezőket tanulmányoztak, melyek befolyásolhatják az optimizmus hatását a halálozási kockázatra.
Kiderült, hogy a legoptimistább nőknek csaknem harminc százalékkal kisebb esélyük van arra, hogy a tanulmányban vizsgált betegségek valamelyikében haljanak meg, mint legkevésbé derűlátó társaiknak.
A legoptimistább nőknél 16 százalékkal kisebb a veszélye annak, hogy rákban haljanak meg, 38 százalékkal kevesebb, hogy szívbetegségben, 39 százalékkal kevesebb, hogy stroke-ban, 38 százalékkal kevesebb, hogy légzőszervi betegségben és 52 százalékkal kevesebb, hogy fertőzés miatt veszítsék életüket.
Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az optimizmus és a szív- és érrendszeri problémák okozta korai halál kisebb kockázata között, de ez az első alkalom, hogy a többi fő halál ok esetében is fény derült az összefüggésre.
A nevetés és a humor a társadalmi, érzelmi és kognitív funkcióink alapvető elemei. Nem csak az embereknél, hanem a főemlősöknél, a majmoknál is megfigyelhető, ami segít a túlélésben is. A nevetés ugyanis leginkább közösségi tevékenység, amely a kötődések kialakulását és megtartását segíti, elsimítja a felmerülő konfliktusokat, miközben enyhíti a stresszt és a szorongást.
Sőt! A szakemberek szerint a nevetés rendelkezik egy felettébb különleges tulajdonsággal is, mégpedig, hogy egy pillanatra felül tudja írni az egyéb érzelmeket, például a dühöt vagy a frusztrációt!!!
A hétköznapi tapasztalat azt mutatja, hogy azok az emberek, akiknek megadatott, hogy könnyű szívvel, nevetve járják az élet útját, általában egészségesebbek és életrevalóbbak, mint pesszimistább embertársaik– állítja Caspar Addyman, a nevetés kutatásával foglalkozó pszichológus a Science című tudományos lapban publikált tanulmányában. – A nevetés ugyanis közvetlenül hat az agyra, és arra, hogy az milyen életérzést biztosít.
Egy londoni kutatás során a kutatók öt éven át figyeltek meg ötezer önkéntest. Arra jutottak, hogy azok az emberek, akik láthatóan vidámak és saját elmondásuk szerint is sokat nevetnek, tizedannyiszor lesznek betegek, mint azok, akik kissé megkeseredetten élik a mindennapjaikat. A testük védekező rendszere ugyanis erősebbé vált, ami által hatékonyabban tud ellenállni a betegségeknek. Azt is bizonyították, hogy a nevetés egyértelműen javítja a szív- és érrendszeri funkciókat, miközben megerősíti a hormonrendszerünket. Csökkenti a testben lévő stresszhormonok mennyiségét, növeli a fertőzés elleni antitestek számát, ezáltal javul a betegségekkel szembeni ellenálló képesség.
A tudósok arra is rámutattak, hogy „különösen kifizetődő”, amikor másokkal együtt nevetünk, mert ez a szituáció jóval több érzelmi mélységgel és pozitív érzelmi, gyakran jutalmazó hatással is bír.
Több kísérlet megerősítette azt is, hogy a nevetés fokozza az endorfintermelődést, ami jelentős mértékben hozzájárul a mindennapi jó közérzethez, plusz a fájdalmat is enyhíti. Már többször bizonyították, hogy az antidepresszánsokhoz hasonlóan működik azáltal, hogy megemeli az agyban a szerotoninszintet.
Jobban érezzük magunkat, ha nem vagyunk egyedül. Fontosak a szociális kapcsolatok és egy szociális hálóhoz tartozás.
Egy ember derűs lelki állapota három lépcsőn át terjedhet tovább, és érheti el a barátain keresztül azok barátait, majd azoknak is a barátait. Vagyis a szociális hálózaton belül egy ember lelkiállapota, pl. derűje ragadós lehet másokra.
Egy fontos lélektani megállapítás: minden negatív megjegyzés elhangzása után (amire egyébként néha szükség lehet) 5 pozitív dolog megemlítésére van szükség ahhoz, hogy a negatív hatást ellensúlyozni tudjuk.
Az érzéseink befolyásolják a lelkiállapotunkat. A pozitív dolgokra összpontosítsunk. Tegyünk fel magunknak olyan pozitív dolgokra irányuló kérdéseket mint: Mi az, amiért hálás lehetek? Ez azért segíti elő a boldogságunkat, mert arra hagyja összpontosítani a figyelmünket, hogy mi az, amink van, ahelyett, amink nincs. Ma is időszerű lehet Victor Frankl négy koncentrációs tábort megjárt 20. századi bécsi pszichiáter válasza arra a kérdésre, hogy mi a boldogság? ” Boldogság mindaz a rossz, ami ma nem történt meg velem.” Igen, azokért a rossz dolgokért is hálásak lehetünk, amik nem értek minket, és azért a sok csodáért is, amik nap mint nap megtörténnek velünk, csak nem vesszük észre, vagy mert elrohanunk mellettük, vagy mert túl természetesnek vesszük őket.
Tehát vegyük számba azt is: Mi az, ami jól sikerült? Akár írjunk le minden nap 3 ilyen dolgot.
Mindig kell, hogy legyen valami, ami várakozással tölt el minket, mert fontos a remény.
Létfontosságú dolog, hogy adjunk másoknak. Hogy szolgáljunk. Minden tevékenység közül az egymás iránt tanúsított kedvesség gyakorlása az, ami a legmegbízhatóbb módon növeli a boldogságérzetünket. Csak úgy tudunk emberileg emelkedni, ha másokat is felfelé húzunk.
Mindannyiunkban van valami különleges és egyedi adottság, illetve erő. Kötelességünk ezt hasznosítani, mások szolgálatába állítani és valami jóra fordítani. Ha gondosan belenézünk magunkba és rájövünk arra (esetleg mások segítségét is bevonva), hogy mi ez a különös adottságunk, és hogy milyen feladat van ránk bízva, akkor ki fog teljesedni az életünk.
És végül: számomra szinte szimbolikus értékű, hogy épp egy olyan vírusfertőzés robog körbe a bolygónkon, aminek a legsúlyosabb tünete a normál légzésre való képtelenség. Vajon mire figyelmeztethet ez mindannyiunkat? Vegyük észre: a jelentősen lecsökkent forgalom és gyártás lehetővé teszi a Földünknek, hogy – legalább ideiglenesen – FELLÉLEGEZZEN és gyógyuljon. Szó szerint szusszanjon egyet. Halljuk meg ezt a nagy sÓHAJt!!!
Befejezésképpen, hogy ne az enyém legyen az utolsó gondolat, szeretném itt megosztani Dr. Gyökössy Endre pasztorálpszichológus Bandi bácsi a szeretetről című könyvének ideillő néhány sorát:
”Csak mi, egyedül az ember, mi vagyunk képesek elzárkózni és üresen maradni e mindenséget betöltő szeretet rendje elől. Ez a mi kiváltságunk és ez a mi tragédiánk. Nekünk nem kell, csak szabad a rend szerint élni, a szeretet rendje szerint. Nem kell, de lehet. És mi nem élünk e csodálatos szabadságunkkal és lehetőségünkkel. Mi kibuktunk a rendből a rendetlenségbe. Ez a rendetlenség a bűn. És minden bűnünknél nagyobb bűnünk, hogy ezt a rendetlenségünket, ezt a bukásunkat, Isten végtelen szeretetéről való leszakadtságunkat rendjén valónak véljük. Hogy mi ’függetlenek’ vagyunk, mi a magunk istene vagyunk, mi magunk állapítjuk meg a magunk rendjét. Nos, állapítjuk, elég régen. Történelmünk kezdetei óta, egyik vérözönből a másikba. S végül elérkeztünk oda, hogy ma már talán meg tudjuk semmisíteni ezt a kis ferde földgolyót, amit annyi szeretettel pörget és forgat, melenget és hív, táplál és irányít a Teremtő Rend, értünk, emberekért. Azt a földet, amely ma is paradicsom volna, az a paradicsom, aminek Isten teremtette. Ám az ember, a rendről leszakadt, rendetlenkedő ember ebből a paradicsomból olykor komfortos poklot tud alakítani.
De hogy mégse legyen pokol, hanem az legyen ez a föld, amivé Isten teremtette, leszállott, igen, leszállott,…ide, emberi testben az Isten kozmikus szeretetének egy szikrája, akit mi Jézus Krisztusnak nevezünk, hogy Benne újra megtaláljuk a rendet, ebben a Kozmikus Krisztusban, aki az Ember Fia és Isten Fia. Isten, a szeretve szerető Teremtő Isten újra megadta az alaphangot, hogy újra ráhangolódjunk, hogy újra beleilleszkedhessünk a mindenség lüktető rendjébe.”
Felhasznált irodalom:
Emotional Style and Susceptibility to the Common Cold Cohen, Sheldon PhD; Doyle, William J. PhD; Turner, Ronald B. MD; Alper, Cuneyt M. MD; Skoner, David P. MD Psychosomatic Medicine: July 2003 – Volume 65 – Issue 4 – p 652-657
Social Ties and Susceptibility to the Common Cold Sheldon Cohen, PhD; William J. Doyle, PhD; David P. Skoner, MD; et alBruce S. Rabin, MD, PhD; Jack M. Gwaltney Jr, MD JAMA. 1997;277(24):1940-1944. doi:10.1001/jama.1997.03540480040036
Depressive affect and survival among gay and bisexual men infected with HIV Mayne TJ1, Vittinghoff E, Chesney MA, Barrett DC, Coates TJ. Arch Intern Med. 1996 Oct 28;156(19):2233-8.
The compelling link between physical activity and the body’s defense system David C.NiemanaLaurel M.Wentzb Journal of Sport and Health Science Volume 8, Issue 3, May 2019, Pages 201-217
Prescribing Happiness Evidence-Based Strategies for Improving Mental Health and Emotional Well-Being Darren Morton PhD, FASLM, DipIBLM Presentation from 2018 ACLM Conference Ford.: Uray Kovács Katalin
Kállai J., Varga J., Oláh A. (szerk) Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó Zrt. 2014
Gyökössy Bandi bácsi a szeretetről Szent Gellért Egyházi Kiadó 1994
"Nagy álmom, hogy egyszer eljussunk arra a szintre, ahol a betegségek megelőzése legalább akkora súlyt kap, mint a gyógyításuk." 