A két legismertebb vérzsírfajta a koleszterin (LDL és HDL) és a triglicerid.
- A koleszterin bizonyos mennyiségben nélkülözhetetlen a szervezet számára. Olyan vegyület, amely a szervezet minden szövetében ill. szervében megtalálható, mert a sejtek, hormonok és vitaminok alkotórésze. A koleszterint részben a máj termeli, részben állati eredetű tápanyagok fogyasztásával kerül a szervezetbe. Öröklött hajlam esetén a magas koleszterinszint eredete főleg a máj fokozott termelése. A koleszterinen belül az LDL- (rossz) koleszterin-szint felelős az érelmeszesedés kialakulásáért. Szintje az életkorral nő. A HDL-koleszterint „védő koleszterinnek” is szokták nevezni, mert képes megakadályozni a koleszterin lerakódását ill. elszállítja azt a szövetekből, az érfalból.
- A triglicerid egy másik vérzsírféleség, amit a szívinfarktus egyik önálló rizikófaktorának is tekintenek. A trigliceridszint különösen elhízásban, cukorbetegségben vagy jelentős alkoholfogyasztás esetén emelkedik meg, nőkben gyakran magasabb. A vérzsírok magas szintje (ún. hiperlipidémia) bár tünetmentes, mégis növeli bizonyos súlyos betegségek kockázatát: hajlamosít érelmeszesedéssel járó betegségekre, szívinfarktusra, agyvérzésre. A vérzsírok szintjét befolyásolják genetikai tényezők, a pajzsmirigy-alulműködés és a közepes vagy jelentős alkoholfogyasztás is. A magas vérzsírszinttel járó állapotok megelőzésének és kezelésének alapja a diéta, az életmód megváltoztatása, a testedzés. Így a vérzsírok szintje mintegy 10-20 %-kal csökkenthető.
A diéta főbb alapelvei a következők:
- Mivel koleszterin csak állati eredetű tápanyagokban fordul elő ezért zöldséget, gyümölcsöt ill. hántolatlan gabonaféléket korlátlanul fogyaszthatunk – bár elhízás esetén az utóbbi mennyiségét is limitálni kell! A fenti tápanyagok a rosttartalmuk miatt különösen előnyösek – napi 20-30 g rost bevitele javasolt, közöttük is a vérzsírcsökkentésben kiemelt helyet foglal el a zabkorpa. A gyümölcsök és a zöldségek antioxidánsokban (A-, C-, E-vitamin) is gazdagok.
- A tengeri halak nagy mennyiségben tartalmaznak koleszterin-és triglicerid-szintet csökkentő W-3-zsírsavakat, ezért hetente legalább két alkalommal iktassuk be az étrendbe! A halolaj kapszula formájában is megvásárolható és nem minősül gyógyszernek. Adagja napi 1-3 g – étkezésenként ½-1 g.
- v A telített, állati eredetű zsírsavak (zsíros húsok, magas zsírtartalmú tejtermékek, vaj) mennyiségét minimálisra kell csökkenteni. A húsok közül a magasabb rejtett zsírtartalmú, ún. vörös húsok (sertés-, marhahús) és a belsőségek helyett a zsírszegény csirkét, pulykát (bőre nélkül) részesítsük előnyben.
- Főzéskor, sütéskor az állati eredetű sertészsír és vaj helyett inkább növényi eredetű hidegen sajtolt olajat ill. abból készült margarint (szója, repce, napraforgó, olíva, mogyoró, mandula) használjunk. Utóbbiaknak magas az ún. telítetlen zsírsav-tartalma, amely nem emeli, hanem inkább csökkenti a koleszterin-szintet.
- Szénhidrátból a komplex szénhidrátok ajánlottak . Veszélyes a túlzott szénhidrátbevitel, különösen az egyszerű cukrok fogyasztása.
- Amennyiben elhízás is fennáll, akkor is kedvezőbbek ezek a táplálékok, de ilyenkor a kalória-bevitelre, az összmennyiségre már ügyelni kell. A testsúly csökkentésével (heti ½-1 kgfogyás, amíg el nem érjük a kitűzött ideális testsúlyt) jelentős vérzsírszint-csökkenés érhető el.
- Egyéb bizonyítottan vérzsírcsökkentő ill a jó és rossz koleszterin arányát pozitívan befolyásoló élelmiszerek: fokhagyma, olíva, szója, magvak ( len, mandula, dió).
- Kerülendők: ha nem tudunk lemondani róla végleg akkor se fogyasszunk többet napi 1-2 csésze kávénál és lehetőleg filteres kávét igyunk; túlzásba vitt alkoholfogyasztás (emeli a triglicerid-szintet, károsítja a májat); dohányzás.
A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a vér LDL-koleszterin-szintjét és növelni a HDL-koleszterin-szintet.